Glóriák
2022.01.20. 01:11
Vétkeink úgy lebegnek fölöttünk,
Mint megkopott, ócska glóriák.
Tudod a célon épp túl lőttünk,
És törpéből lettünk óriás...
Hiába könnyen koszolódik,
S bűn mint a fű túl gyorsan terem.
Az is hazug aki csak lódít,
S végül csak megtelik a terem.
Kockázati tényeződ vagyok,
Téged vétkesnek nevelt az élet,
De még így is glóriánk felragyog
Szeretünk s ez tisztára mos minden vétket.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://iroszer.blog.hu/api/trackback/id/tr866777479
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.